
Tudom, hogy iszonyatosan rég jelentkeztem, amire nincs elfogadható mentség és remélem meg tudtok bocsátani. Ennek ellenére borzalmasan boldog vagyok, hogy ennyien iratkoztatok fel és több mint 10000-en láttátok a blogot!:'))) Köszönöm a kommenteket.:) Többször is elolvastam őket annyira örültem nekik és annyira jól estek.:)) Hálás vagyok értük.:) Tényleg.:)
Viszont most rossz hírekkel jövök.. Idén kezdtem el a gimit és nem nagyon van időm az írásra. Reggel ötkor kelek és 4-re érek haza, aztán pedig egy kislányra vigyázok estig, később pedig tanulás is elveszi a délutánjaimat. Rengeteg ismerkedős kirándulás lesz, szintén reggeltől estig. Imádok írni, de tényleg. Az egyetlen dolog a világon ami megnyugtat és amit szeretek. De úgy érzem nektek ártanék vele ha egy összecsapott és rövid fejezetet írnék nektek csakhogy hamar feltehessem. Ennek ellenére, nem fejezem be a blogot! Erről szó sincs. Csupán nem jut időm mostanában az írásra. A fejezetet elkezdtem és a felén túl vagyok. Viszont nem ígérem, hogy mikor fejezem be. Annyi biztos, hogy igyekszem vele. Remélem nem haragszotok és megértitek az indokaimat.
Sok sikert mindenkinek a sulihoz!
Puszi, Vanessa
persze megértünk :) :) :) :) :) :) :) :) :) :)
VálaszTörlésEz természetes én is most kezdtem a középiskolát és valahogy én is, így vagyok. Ja és kitartás!! :)
VálaszTörlésEmberek vagyunk, nem állatok, megértjük, hogy neked is van életed, amit élned kell és nem robot módjára, egy szobában gubbasztva írd a részeket, nekünk, vadidegeneknek, hogy mindez a jövőd és saját magad rovására menjen. :) Mi türelmesek vagyunk, várunk amíg csak kell, mert ezért megéri a türelem! :)
VálaszTörlés